Home » Featured, Gyakori kérdések

Csendrendelet: sajnos semmit nem tilt a törvény. Akkor mi a megoldás?

Written By: László on szeptember 29, 2012 No Comment

Sajnálatos módon a törvény keretei igen tágak, a szabályok szigorítását az önkormányzatokra és a társasházakra bízza.

A lakóhelytől és annak jellegétől függetlenül egy városi bérházban ugyanúgy szembesülhetünk a pihenést, nyugalmat zavaró tényezőkkel, mint egy kertvárosi családi ház esetében. Sokszor ugyanis egy-egy zajongó, hangoskodó szomszéd vagy egy közeli szórakozóhely könnyen kellemetlenné teheti a pihenésre szánt időt. Olyan ünnepek alkalmával, mint a szilveszter is, erre nagyobb az esély, hiszen ilyenkor sokan buliznak, ugyanakkor akadhatnak csendes romantikát választó szerelmesek, kisgyermekes házaspárok vagy idősebbek, akik inkább az otthoni ünneplést találják a megfelelőnek. Az 1999. évi kormányrendelet egyes szabálysértéseket taglaló részében található a csendháborításra vonatkozó rész, a csendrendelet ilyenkor garantálhatná pihenésük zavartalanságát – legalábbis elméletileg. . Ennek alapján csendháborításnak minősül a lakott területen, az ott lévő épületben vagy a hozzá tartozó telken indokolatlanul nagy zaj okozása, mely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát megzavarja. Emellett akár a tömegközlekedési eszközökön történő zajokozást vagy a természetvédelmi övezetben történő védett értékek zavarását is ide sorolja.

A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testületének képviselője, a közterület-felügyelő vagy a természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki, melynek felső határa 30 ezer forint lehet.

Mivel a törvényi háttér nem állapítja meg pontosan, hogy mi minősül szabálysértésnek csendháborítás címszó alatt, így az sem tisztázott, hogy egy lakó mikor élhet jogosan panasszal a nyugalma megzavarása miatt. Területileg azonban a helyi önkormányzat meghatározza, hogy az egyes körzetekben milyen időszakokban hány decibel alatt lehet a zajszint. Ez elsősorban a szórakoztató- és vendéglátó-ipari egységek miatt válik hasznos információvá.

Azt, hogy a lakóhelyeden milyen szabályozás van érvényben, a nagyobb városok esetében a település honlapjáról is megtudható, hiszen gyakran feltöltik a helyi vonatkozású rendeleteket, de az önkormányzatnál biztos, hogy megfelelő tájékoztatást kaphatunk a kérdést illetően. Ugyanakkor nemcsak a szórakozóhelyek zajokozásával lehet probléma, hiszen a kellemetlenkedő szomszédok is zavarhatják a nyugalmat. Társasházak esetében egyre gyakoribb, hogy a szervezeti és működési szabályzatban írásba foglalják azokat az időtartamokat, amikor a lakók érdekében kerülni kell a nagyobb hanggal járó tevékenységeket. Jellemzően ez hétköznapokon a 18 óra utáni, valamint a szombat délutáni és vasárnapi zajongásokat nevezi szabálysértőnek.

Mégis mit tehetünk nyugalmunk és “vérnyomásunk” megőrzése érdekében, akár elkövetői akár szenvedői vagyunk a csendzavarásnak?

A nyugalom megzavarására a legalkalmasabbak a házibulik, melyeket a társasházak működési szabályzatában sem szokás egyértelműen tilalom alá helyezni. Ezért, ha ilyen programot tervez valaki akár szilveszterre, a békesség érdekében javasolt tájékoztatni erről a szomszédokat, előre köszönve a megértésüket.

Ha valamelyik szomszédod havonta egyszer hangos zene kíséretében készül a barátaival a bulira, szomszédként lehetünk nagyvonalúak, és szemet hunyhatunk az eset felett, főleg, ha korrekten előre tájékoztattak a várható kellemetlenségekről.

Elviselhetetlen hangoskodás esetén először átkopogtatva megkérhetjük, hogy legyen tekintettel a többi lakóra, és vegye halkabbra a muzsikát. Ha viszont ez – vagy más hasonló (pl. éjszakai barkácsolás a lakásban), nyugalmat zavaró tevékenység – rendszeresen megtörténik, vagy az egyszeri alkalom is elviselhetetlen méreteket ölt, és a kérésünk ellenére sem történik semmi, kihívhatod a rendőrséget – a közös tulajdonban való károkozás esetén különösen -, bár elsőként ők is csak figyelmeztetik a bulizókat, hiszen hivatalból szabálysértési feljelentést csak egy újbóli kiszállás után tehetnek.

A nyugalmunkat megzavaró vendéglátóhelyek esetében a kerületi jegyzőhöz fordulhatunk a problémával, de, ha rajtunk kívül mások számára is tolerálhatatlan a helyzet, érdemes az ügy érdekében összefogni.

Tags: , , , ,

Digg this!Add to del.icio.us!Stumble this!Add to Techorati!Share on Facebook!Seed Newsvine!Reddit!

Leave a Reply:

You must be logged in to post a comment.

  Copyright ©2010 President Társasházkezelő Kft., Minden jog fenntartva.| Powered by WordPress| WPElegance2Col theme by Techblissonline.com